Baker Street's Training KFT

innováció, műhelymunka, egyedi megoldások

Baker Street's Training KFT

Kérdések és válaszok a coachinggal kapcsolatban

 
 
K: Ma már megkerülhetetlen a kérdés: mi a coaching?
V: Felfogásunk szerint a coaching leginkább egy tanácsadói szemlélet, ami ötvözi a pszichoterápia, a modern pedagógia, és az üzleti tanácsadás eszközeit és módszereit.
 
K: Pszichoterápia? Hiszen minden coaching konferencián elhangzik, hogy a coaching nem terápia.
V: Igen, de ez álláspontunk szerint nem igaz. A coachingban rengeteg terápiás eszközt használunk, és önmagában terápiás hatása még egy baráti beszélgetésnek is lehet. Természetesen semmi olyan dolog nem történhet egy coaching során, amiben a coacheeval a keretek megbeszélése során nem állapodtunk meg. Ha például azt kéri, hogy a magánéletét egyáltalán ne érintsük, akkor az is teljesen rendben van. Mintahogyan az is, hogyha tanácsot kér. Az ügyfél szempontjából teljesen mindegy, hogy hogyan hívjuk, és hogy milyen módszert használunk.
 
K: Mert az ügyfél nem módszert akar venni?
V: Pontosan.Amikor autót akarok venni, akkor engem egyáltalán nem érdekel, hogy milyen eljárással készült a kaszni. Szeretnék eljutni A-ból B-pontba vele, és lehet, hogy van még néhány extra igényem, hogy legyen nagy csomagtere, milyen legyen a színe, mekkora a fogyasztása. A módszerek, eszközök, technológiák nem igazán érdekelnek. Nem tartozik rám. Én megoldást szeretnék. És ezért én is törekszem arra, hogy ügyfeleim ne egy módszert, hanem egy megoldást kapjanak. Ezért mindegy, hogy hogyan nevezzük.
 
K: Kinek lehet szüksége egy coaching szemléletű tanácsadásra?
V: Szinte kötelező ma már a szervezetfejlesztési világban elkerülni az olyan kifejezéseket, mint probléma, elakadás. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy azok fordulnak coachhoz, akiknek valamilyen problémájuk vagy elakadásuk van. Azaz valami nem úgy sikerül, ahogy szeretnék, nem elégedettek a teljesítményükkel, a környezetüktől kapnak olyan visszajelzést, hogy ezen vagy azon jó lenne változtatniuk. Coaching szemléletű  tanácsadásnak általában akkor van értelme, hogyha a fejlesztendő kérdés valóban inkább a személy történetéből és személyiségéből "jön elő", mint a szervezetből, amelyikben dolgozik, vagy a családból, amelyikben él. Persze érdemes akkor is támogatást kérni, amikor valamilyen célt szeretnék megvalósítani, és különben aktuálisan nem érzünk semmiféle akadályt, egyszerűen csak tudatosak akarunk lenni, vagy szeretnénk ránézni valamilyen működésünkre.
 
K: Tulajdonképpen mindkét esetben célokon dolgozunk?
V: Ez pontosan így van. A különbség talán csak abban van, hogy a változni akarás milyen energiából táplálkozik.
 
K: Egy coaching folyamat az ún. nulladik üléssel kezdődik, ahol a coachee és felettese, és a coach megbeszélik a fejlesztési célokat?
V: Arra törekszem, hogy a fejlesztési folyamat, már az eladást megelőző beszélgetésekben minél inkább az ügyfélről szóljon. Inkább készítek néhány interjút ingyen, mint, hogy egy pontatlanul meghatározott fejlesztési cél mentén elkezdjünk dolgozni. Ilyenkor történhet az, hogy dolgozunk a coachee időkezelésén, amikor azzal semmi baj nincsen, éppenhogy a szervezetben, olyan kaotikusak a folyamatok, hogy képtelenség bármilyen határidőt betartani. Lehet, hogy az ügyfél azt gondolta, hogy neki coachingra van szüksége, de egy ilyen esetben át kell adni a helyet a folyamatfejlesztő kollégának. Ebben az esetben a coach  kompetenciája arról szól, hogy ezt felismerem, és elvezetem ehhez a megoldáshoz az ügyfelemet.
 
K: Hogyan tovább? Mi történik egy coaching folyamatban?
V: Nagyon fontos a bizalom kialakítása. Ami nem azt jelenti, hogy a coach és a coachee mostantól barátok lesznek, hanem elhisszük, hogy tudunk együtt dolgozni. Erről szólnak az első találkozások. Az a tapasztalat, hogy érthető módon mindenki viszonylag gyorsan szeretne változni, ezért 6-7 alkalomnál többre, nem szokás hosszabb időre szerződést kötni. Ahhoz, hogy ennyi idő alatt eredményt tudjunk elérni, hatékonyan kell dolgoznunk. Fontos a beszéd, de kellenek akciók is: feladatok, gyakorlatok. Sokszor a nagy munka a két találkozás között zajlik, amikor az ügyfélnek ki kell lépnie a komfortzónájából, és ki kell próbálnia valami újat. Ebben támogatja őt a coach. Azzal, hogy kívülállóként visszajelzéseket ad a működésére, azzal, hogy meghallgatja, hogy kérdéseket tesz fel, hogy összefoglal, hogy motivál, hogy megosztja saját tapasztalatait, és ha kell tanácsot is ad.